Minden vásárlás mellé ajándékba adunk egy 5 000 forint értékű mobiltelefon-szervizutalványt.
A Schrödinger macskája társasjáték a tökéletes kvantum-alapú ütésvivő kártyajáték 2–5 vagány macskának, ahol a kártyáid színe csak akkor válik meghatározottá, amikor kijátszod őket!
Tippeld meg, hány ütést fogsz nyerni, és jegyezd fel a fogadásodat. Ahogy játszol, helyezz tokeneket a közösségi kutatótáblára, és próbálj nagy összefüggő csoportokat létrehozni a még több pontért.
Tervezd meg az ütéseidet okosan, mert nem jelölhetsz ki olyan színt egy kártyánál, amelynek azonos számát már bejelentették. Ha ezt mégis megteszed, az katasztrófához vezet—hiszen épp egy paradoxont hoztál létre!
Vajon milyen színű a macska a kezemben...?
A Schrödinger macskája különleges, csavaros ütésvivős társasjáték. A játékosok úgy próbálják meghatározni a macskáik színét kijátszáskor, hogy elérjék a vállalt ütéseik számát,és jelölőikből minél nagyobb alakzatot hozzanak létre.
Minden macska szőrös. Minden macska átlátszatlan dobozban van. Minden macska szőre színes. Amíg a dobozban vannak, a színük bármi lehet. A dobozból előkerülve a színük meghatározható. A macskaszőr a kísérletet végző egyes tudósoknál allergiás reakciót, másoknál paradoxont váltott ki. A kíséret kimenetele bizonytalan – és valószínűleg szőrös.
Alapjaiban véve a Schrödinger macskája egyszerű ütésvivős játék, tehát a játékosok kártyákat játszanak ki a kezükből, a hívott színben, és aki a legnagyobb értékűt játszotta ki, az viszi az ütést. Igen ám, csakhogy a kezünkben tartott kártyáknak csak az értéke meghatározott, a színük nem. Ha úgy tetszik, ez egyfajta kvantumbizonytalanság. A kezemben tartott 3-ast kijátszhatom kék, zöld, sárga vagy piros hármasként. Tehát ha kijátszva a kártyát azt mondom, ez egy zöld hármas, onnantól fogva az bizony egy zöld hármas.
Ilyenkor a kísérleti táblára fel kell raknom egy jelölőmet a zöld hármasra, jelezvén, hogy az már senkinél sem lehet, hiszen épp az imént játszottam ki. Ugyanakkor azt is megállapíthatom, hogy nincs zöld kártya a kezemben, ezt is jelölöm, és ettől fogva igaz.
Azért nem árt vigyázni, mert ha teszem azt a forduló végén a kutatástáblán az látszik, hogy a kék, sárga és piros hármasokat már kijátszották mások, nálam pedig nincs már zöld, a kezemben mégis egyetlen hármas árválkodik – az ugye csak zöld lehet, de nem lehet zöld, mivel nincs zöldem –: ez bizony paradoxon! Márpedig a paradoxonokat jobb elkerülni, mivel komoly pontveszteségeket okoznak.
Ha ennyi őrület nem lenne elég, a játékosoknak minden forduló elején meg kell tippelniük, hány ütést fognak elvinni. Elvégre egy kísérletben vesznek részt, valami hipotézisre szükségük lesz. A helyes tippért bónusz jár, méghozzá a kutatástáblán egymás mellé elhelyezett jelzők után. Ez tehát azt is jelenti, hogy egy macskakártya színének meghatározásakor nem csak a kártyakijátszás lesz az érdekes, hanem a bónuszpontokra is gondolni kell.
A Schrödinger macskája egy üdítően újszerű, eszelősen formabontó, egyedi ütésvivős kártyajáték. Ha szereted a klasszikus kártyajátékokat, és kész vagy átadni magad valami egészen új, letaglózó élménynek, akkor szabályozd meg a bizonytalan részecskéidet és vágj bele ebbe a nem mindennapi kísérletbe!
